Ma este elgondolkodtam valamin. Mikor figyeltem a kung-fu tanítványaim mozdulatait, belém villant a felismerés: ezt mind tőlem tanulták. Az ő mozdulataik az enyémek is, ugyanúgy, ahogyan a technikáim az én mesteremét tükrözik, és így tovább. Úgy éreztem, a Nagymesterek a falról figyelnek bennünket, és elégedettek. Ott voltak közöttünk, mert mindaz, amit a tanítványok elsajátítottak, őket, és a régmúlt legnagyobb Mestereit idézik. Ott voltak velünk ma mind, egy kicsiny klubteremben Újszászon, és figyeltek bennünket.
Talán kissé szentmientálisnak tűnök most, mikor ezeket a szavakat írom, de nem tudok nem az lenni, mikor látom, hogyan fejlődnek a kezem alatt; hogy csupán néhány tréning után is mennyit haladtak előre az Úton. Remélem, lesz bennük elég kitartás, és ameddig csak tehetik, nem is térnek le róla.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése